Intézménymutató:
RMDSZ Szekelyfoldi Politikai Csoport
1991. október 2.
Székelyudvarhelyen okt. 2-án zajlott le az RMDSZ Székelyföldi Politikai Csoportjának megbeszélése, melyről közleményt adtak ki. A közlemény szerint egyetlen ország sem nevezheti magát jogállamnak, amíg nincs biztosítva a lakosság egésze, így a kisebbségek egyéni és kollektív jogainak szabad gyakorlása. Románia demokratikus átalakítása érdekében tekintetbe kell venni a regionális igényeket, ezért elkerülhetetlennek tartják Székelyföld területi autonómiája létrehozásának napirendre tűzését, helyi népszavazás után. Előkészítik az okt. 19-i agyagfalvi népgyűlést, a bizottság tagjai között van Katona Ádám, Mihály József /Marosvásárhely/ és Papp Kincses Emese. Ehhez a közleményhez a Csíki RMDSZ elnöke, Székedi Ferenc hozzáfűzte: az RMDSZ-nek - szabályzata szerint -, nincs Székelyföldi Politikai Csoportja. A résztvevők nem szervezetük képviselőjeként jelentek meg. Az RMDSZ Agyagfalván emlékünnepséget akar rendezni, nem népgyűlést. /Székedi Ferenc: Közlemény, használati utasítással. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./
1991. október 10.
Az RMDSZ Országos Elnöksége közleményében hangsúlyozta, hogy a szövetségen belül nem létezik "Székelyföldi politikai csoport" és nem léphet fel az RMDSZ nevében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./
1991. október 10.
Domokos Géza, az RMDSZ elnöke nyilatkozatban határolta el magát a székelyföldi területi autonómia kezdeményezésétől. Tisztázatlan, hogy a magukat "az RMDSZ székelyföldi politikai csoportjának" nevezett szervezők mit akarnak ezzel az autonómiával, hogyan illeszkedik mindez a jelenlegi törvényes keretekbe. Jelenleg feszült a helyzet, kormányválság van, ilyen helyzetben autonómiáról beszélni felelőtlenség. Egy ilyen kezdeményezés miatt eltávolodnának azok is, akiket partnereknek tekint az RMDSZ, a választásokon óriási előnyhöz juttathatná a Vatra Romaneasca pártját, a Román Nemzeti Egységpártot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ok. 10./
1991. október 10.
Gazda Árpád összefoglalta az elmúlt napok RMDSZ-vitáit. A Küldöttek Országos Tanácsa /KOT/ okt. 5-i ülésén megszavazta, hogy az RMDSZ tárgyalócsoportját bővítsék ki Tőkés László püspökkel. A KOT többsége kiállt amellett, hogy Kincses Elődöt államtitkári posztra jelöljék a kormányalakítási tárgyaláson. Egyesek ezt ellenezték, Tokay György annyira ellene volt Kincses Előd jelölésének, hogy délután otthagyta a KOT ülését. A KOT ülése közben jött Domokos Géza telefonja: ha a KOT nem vonja vissza Kincses Előd jelölését, akkor sem ő, sem Csapó József nem vállalja a tárgyalást. Domokos továbbá nem értett egyet Tőkés Lászlónak a tárgyalócsoportban való részvételével. A KOT mindezt felháborodással fogadta. A KOT ülésén Katona Ádám, az Udvarhelyszéki RMDSZ politikai alelnöke beszámolt az RMDSZ Székelyföldi Politikai Csoportja okt. 2-i üléséről, ahol kifejtették: napirendre kell tűzni Székelyföld területi autonómiájának kérdését. Az okt. 19-i agyagfalvi népgyűlésen mondanák ki a népszavazás elrendelését a területi autonómia kérdéséről. /Gazda Árpád: Ami véka alatt volt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./
1991. október 13.
Az RMDSZ vezetősége okt. 13-án kelt közleményben utasította vissza a Román Nemzeti Egységpárt /PUNR/ okt. 12-én televízióban elhangzott vádaskodását, emlékeztetve arra, hogy az RMDSZ elhatárolta magát a "Székelyföldi politikai csoport"-tól. Az RMDSZ KOT okt. 5-i aradi ülésén leszögezte, hogy autonómia-igényeket csak "a törvények messzemenő betartásával" lehet érvényesíteni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./
1991. október 14.
Az RMDSZ - kiadott nyilatkozata szerint - csakis parlamentáris eszközökkel tartja elképzelhetőnek a helyi önkormányzati és intézményes autonómia-formák megvalósítását. Az RMDSZ politikai programjában alapvető értéket képez az Európában honos, intézményes autonómia formák népszerűsítése. Az RMDSZ nem vállal közösséget a Székelyföldi politikai csoporttal. Arra kérik a parlament állandó irodáit, hogy vizsgálják meg az okt. 14-i parlamenti felszólalásokat, tartalmaznak-e rágalmazást, uszítást és járjanak el velük szemben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./
1991. október 15.
Az ügyvezető román kormány Petre Roman aláírásával betiltotta az október 19-re tervezett agyagfalvi emlékgyűlést. A megemlékezést csak zárt helyiségben, szűk körű részvétellel engedélyezi. A székelyföldi politikai csoport letett előző szándékáról és elfogadta, hogy csak megemlékezés legyen. /MTI/
1991. október 17.
Birtók József Agyagfalvi veszedelem? címmel emlékeztetett arra, hogy a Székelyföldi Politikai Csoport a szabad véleményalkotás alapján tanácskozott, igen intenzív, a szervezet alapvető gondjait és perspektíváit alaposan elemző munkát végzett. Az is igaz, hogy sokan nem szervezeteik képviseletében, hanem magánszemélyként vettek részt a tanácskozásokon. A csoport nem az autonómia kikiáltását szorgalmazta, hanem azt a kérdést kívánta feltenni, hogy akarnak-e az emberek autonómiát. Az önrendelkezés elvének a köztudatba bevitele volt a céljuk, és ezt elérték. - Bebizonyosodott az is, hogy az RMDSZ-nek nincs válságkezelő stratégiája. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./
1991. október 25.
Az Udvarhelyszéki RMDSZ választmányának okt. 25-i közleménye kifejtette, hogy a televízió és a sajtó félretájékoztatta a közvéleményt a Székelyföldi Politikai Csoport szándékait illetően. Ők Románia törvényeit tiszteletben tartva foglalkoznak a területi autonómia gondolatával, amely összhangban van a Nemzeti Megmentési Font 1990. januári kiáltványával. A választmány leghatározottabban elítéli a Hargita-Kovászna jelentés tartalma és megfogalmazási módja ellen. A jelentés megalapozatlan vádaskodásokat tartalmaz. A választmány tiltakozik a Nemzeti Megmentési Front Maros megyei bizottságának közleménye ellen, /az Azi okt. 16-i számában jelent meg/, amely megengedhetetlen hangnemben utasítja el a jogos önrendelkezési törekvéseket. A közlemény ügyészi vádemelést követel a "román nemzeti egység" nevében Doina Cornea, Tőkés László, Szőcs Géza, Kolumbán Gábor és Katona Ádám ellen. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./
1991. november 25.
Az RMDSZ Országos Elnöksége nov. 24-én Kolozsváron tartott üléséről közleményt adott ki. Az Elnökség tudomásul vette, hogy a Székelyföldi Politikai Csoport feloszlatta önmagát. Az RMDSZ elítéli az alaptalan támadásokat, amelyek különösen Tőkés László tiszteletbeli elnököt érték, és amelyek a Nemzeti Megmentési Front Maros megyei szervezete által benyújtott bűnvádi eljárás kérésében csúcsosodtak ki. Az Elnökség tagjai nov. 25-én részt vettek a holokausztban elpusztult zsidók emlékének szentelt gyászszertartáson a zsinagógában, majd az ökumenikus istentiszteleten a Szent Mihály templomban. /Közlemény = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./
1992. február 18.
Az RMDSZ Székelyföldi Politikai Csoportja sorravette az autonómia ellenzőinek érveit és kitért az egységbontásra. Az ellenérvek: 1. a románságot nem készítették fel az autonómiára. A "magunk követeléseinek megfogalmazása ránk tartozik". Referendum útján kell megkérdezni a székelységet, akarja-e az önrendelkezést. 2. Az idő alkalmatlanságának érve. A román kormány egyre kevesebb megértést tanúsít: alkotmányban megfogalmazták, hogy nem tekintik politikai tényezőnek az erdélyi magyarokat, az alkotmány nem ismeri el a kollektív jogokat, nem ismeri el, hogy Románia többnemzetiségű állam. Tudnivaló volt, hogy a "Kovászna-Hargita jelentés" közzétételével magyarellenes gyűlölethullám indult el. Nos, ekkor lett volna időszerű előállni az autonómiával? 3. A törvénytelenség érve. Ez már megdőlt az RMDSZ Küldöttek Országos Tanácsa 1991. okt. 5-i ülésén. Az autonómia kialakítását az új helyhatósági törvény nem teszi lehetővé. Ezért lett volna szükség a referendumra. 4. A politikai kényszert ellenző érv szerint ajánlatos a jugoszláv példából tanulni. Valójában a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége /VMDK/ referendum révén kinyilvánított véleményét a katonáskodásról. Kárpátalja magyarsága területi autonómiát követel. 5. A parlamenti-szenátusi érv: a székely autonómia ügye megnehezítette az RMDSZ-képviselők és szenátorok munkáját. Valójában az új alkotmány, az új helyhatósági törvény nem az autonómia-követelés miatt született meg. 6. A külföldi elutasítás érve: nem felel meg a valóságnak, hogy az USA hivatalos külpolitikája elutasította volna az agyagfalvi kísérletet, mint ahogy nem utasította el az Európa Tanács vagy Magyarország kormánya sem. Persze Magyarországon a szabad demokraták /SZDSZ/ és a neokommunisták táborából egyesek kifejezték nemtetszésüket. Viszont a szomszédos országok magyar érdekvédelmi szervezetei kiálltak az autonómiát kezdeményezők mellett. Az autonómia-válság tetőzésekor Agyagfalván egymást érték a harckocsik, a kormányfő pedig betiltotta a szabadtéri agyagfalvi megemlékezést, ezért a Székelyföldi Politikai Csoport lemond a népgyűlésről, helyette közölték az agyagfalvi népgyűlés résztvevőinek küldött üdvözletet, amelyet a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nevében Dupka György, az Együttélés Politikai Mozgalom nevében Duray Miklós, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége nevében Hódi Sándor írt alá. - Az RMDSZ több vezetője elítélte, felelőtlennek, szerencsétlennek nevezte a Székelyföldi Politikai Csoport autonómia-törekvését. A Székelyföldi Politikai Csoport nem az RMDSZ nevében, hanem minden alkalommal a maga nevében fogalmazta meg véleményét. /Az RMDSZ Székelyföldi Politikai Csoportjának epilógusa az autonómiáról és az egységbontásról. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), febr. 18. - márc. 3. - 7-8. sz./ Amikor Agyagfalva környékén harckocsik voltak, megjött a sorstársak üzenete:
1992. március 14.
Kolozsváron megalakult az Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/, az RMDSZ kereszténydemokrata platformja. Az Országos Szervező Bizottság székhelye Székelyudvarhelyen van. A nemzeti és keresztény, az egyházakkal szoros kapcsolatot tartó szerveződés létrehozásának kezdeményezői a székelyföldi RMDSZ-tisztségviselők, a Székelyföldi Politikai Csoport tagjai, akik a területi autonómia megvalósítását szorgalmazták. A kezdeményező csoport tagjai között van többek között Borsos Géza, Dénes László, Fábián Ernő, Gazda József, Katona Ádám, Mihály József, Sántha Pál Vilmos, Hegyi Sándor és Incze Béla. Az EMK Zászlóbontás című, márc. 15-én kelt röplapjával lépett a nyilvánosság elé és megkezdte a tagtoborzást. /Útjára indult Kolozsvárott az Erdélyi Magyar Kezdeményezés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./
1996. január 30.
Jan. 27-én Kolozsváron ülésezett az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform, amely közreadta számvetését, mert elmúlt hetekben sokat foglalkozott a hazai magyar és román sajtó az RMDSZ keresztény-nemzeti platformjával. Az EMK-ban tevékenykedők a romániai magyar nemzeti közösség belső önrendelkezését tartják az RMDSZ legalapvetőbb célkitűzésének, ezért küzdenek az RMDSZ asszimiláns politikusai ellen. Az RMDSZ Székelyföldi Politikai Csoportja, az EMK elődje 1991 őszére javasolta az agyagfalvi népgyűlést, azonban ahogy írják - "elbuktunk, mert az RMDSZ asszimiláns politikusai ellenünk fordultak". - Az EMK-számvetés felsorolta az igazságtalanul elítélt székely fiatalemberek kiszabadításáért, illetve felmentéséért, valamint a Székelyföld militarizálással történő elrománosítása ellen kezdeményezett akcióikat. Az EMK küzd az RMDSZ erkölcsi-politikai tisztaságáért, továbbá küzd a kommunista múlt maradványai, ezen belül a végzetes asszimiláns politikai megnyilvánulások ellen. /EMK-számvetés. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./
1998. október 3.
Katona Ádám Alsócsernátonban elmondott elemzését kiegészítette, ezt közölte most a hetilap, jelezve, hogy szívesen teret biztosítanak mindenkinek, legyen az mérsékelt vagy radikális, hogy segítsenek az RMDSZ "zűrzavaros, vitákkal, ellenségeskedéssel dúsított, néha-néha titokzatos dolgaiban" való eligazodást. Az RMDSZ vezetősége nem az érvényes program, hanem egy szerző nélküli Együtt című brosúra alapján lépett a kormányba, Ezt maga Victor Ciorbea akkori miniszterelnök leplezte le budapesti beszédében és az 1997. márc. 15-i üdvözlő levelében. A kormányprogramban az önálló magyar egyetem helyett az szerepel, hogy gondoskodni kívánnak "a felsőfokú oktatási intézmények keretinek kiszélesítéséről a multikulturális egyetemek révén, és szükséglet szerint a nemzeti kisebbségek nyelvén való önálló intézmények létrehozásáról /V. fejezet, 1.3./ Tudomásul kell venni, hogy "egyazon ?ernyő? alá kerültek Szövetségünkben az egykori áldozatok és hóhéraik." Katona Ádám hangsúlyozta, hogy az RMDSZ hatékonyságát rontotta "az anyaországi káros hatás: pesti példára létrehozták Kolozsvárott az erdélyi szocliberál paktumot". Katona "saját köreink szégyenletes gyöngeségének" nevezte például az ún. agyagfalvi botrány 1991-ben: 1991. okt. 5-én a Küldöttek Országos Tanácsa /KOT/ elfogadta a székelyföldi területi autonómia érdekében Agyagfalvára tervezett fellépést, az RMDSZ Székelyföldi Politikai Csoportja föllépését. Amikor azonban országos hisztéria indult ellenük, akkor nyilvánosan megtagadták őket. Mindezek miatt Katona Ádám szerint általános belső választást és rendkívüli kongresszust kell tartani, továbbá meg kell szólítani a szövetségeseket: a történelmi egyházakat, az egész magyar nemzetet, a nemzetközi emberjogi szervezeteket és szövetségesek az európai normákat vállaló román értelmiségiek. Óriási gond Erdély magyarlakta vidékein a sok ezer hektárnyi megműveletlen föld, a pénztelen családok fiataljai társadalmi fölemelkedésének biztosítása. Törődni kell a hátrányos helyzetűekkel, a moldvai magyarokkal, a magyar cigányokkal. /Katona Ádám: Megújulás: az RMDSZ jövője. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), okt. 3-16./
2002. október 25.
Ma is alapja lehet az erdélyi magyar politika feléledésének a tíz évvel ezelőtt elfogadott kolozsvári autonómianyilatkozat - véli Borbély Imre, a történelmi dokumentum kezdeményezője. Tíz évvel ezelőtt nyilvánította ki első alkalommal az RMDSZ, hogy a romániai magyar közösség belső önrendelkezésének útját választja. Bodó Barna politológus egyike volt a nyilatkozatot megfogalmazó négytagú bizottságnak. Visszaemlékezése szerint az autonómia kérdését első alkalommal az 1991. okt. 5-i aradi KOT-ülésen /Küldöttek Országos Tanácsa/ vetette fel az RMDSZ székelyföldi politikai csoportja. A román hatalom az első Hargita-Kovászna jelentéssel válaszolt a javaslatra. A tíz évvel ezelőtti kolozsvári KOT-ülésen Tokay György képviselő a román alkotmánnyal a kezében ment ki a mikrofonhoz, idézi fel a történteket Bodó Barna. A pulpitust verve kérte a küldötteket, ne fogadják el a nyilatkozatot, mert vér fog folyni. Tőkés László viszont óriási hatású beszédet mondott, és ezzel sokakat meggyőzött. Végül a KOT elsöprő többséggel szavazta meg a dokumentumot. A nyilatkozatot döbbent tisztelettel fogadta a román közvélemény. A nyilatkozat megszövegezői úgy vélik, az eltelt tíz év alatt az RMDSZ politikai cselekvése messze eltávolodott az akkori elvektől. /Gazda Árpád: Kijelölt belső önrendelkezés. Tízéves a Kolozsvári Nyilatkozat. = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./
2005. január 28.
Január 15-én és 16-án tanácskozott Sugásfürdőn a Székelyföldi Frakció. Megállapították, szükséges a Székelyföldi Frakció hangsúlyosabb részvétele a régiószintű döntések meghozatalában. Össze kell hívni a konzultatív jellegű Székelyföldi Egyeztető Fórumot. Létre kell hozni a székelyföldi gazdasági régiót. Az RMDSZ Párbeszéd az autonómiáért című választási programja figyelembevételével kidolgozott kormányprogram elvi keretet biztosít a kulturális autonómia megvalósításához, olvasható Székelyföldi Frakció felhívásában. /Hogyan tovább? = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 28./
